Az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján kell pénzt befizetniük. De nem mindenkinek, csak 854 településnek és nem is ugyanannyit: a főváros fizetnivalója a legtöbb, 3,7 milliárd, Tarnabodé csak 55 ezer forint.
Az új városvezetés növelné a vállalkozások által fizetett építményadót, a Fidesz-frakció egyből elkezdett jó tanácsokat osztogatni.
Kammerer Zoltán gödi polgármester szükségszerűnek, a Momentum saját politikai sikerének tartja, hogy megszűnhet Gödön az Orbán-kormány által kreált különleges gazdasági övezet, amely eddig milliárdokkal rövidítette meg a várost. De nemcsak itt, Pakson és máshol is megszűnhetnek az övezetek, hiszen a kormány új ötletébe, a Navracsics-féle járási fejlesztési modellben amúgy sem értelmezhetőek.
A fideszes egyéni képviselők jó lehetőséget látnak a 65 milliárd forintban a 2026-os választásokra készülve.
Lázár János bedobta, a kormányzat letagadta, végül ha nem is úgy, de meglépik az iparűzésiadó-elvonást. Hogy ne fájjon annyira, nem a gödi teljes elvonás modelljét terjesztik ki országosra, csak a többletet osztják újra. A településekre kivetendő “extraprofit-adó” részletei még homályosak, de a korábbi pályáztatási gyakorlat alapján nem lehet kizárni a politikai részrehajlást.
A helyi jegyzőnek 63 milliós jutalmat adó polgármester, Szabó Péter helyett az az alpolgármester vezette az ülést, aki Szabó kizárását kezdeményezte a Fideszből.
Mindkét kezével elvehet a kormány: nemcsak a helyi iparűzési adót, a jegyzőket is elvonhatja az önkormányzatoktól. Hivatalos döntés nincs, csak hivatalos tagadás, de ettől csak jobban aggódnak a helyhatóságok. Göd és már Paks példája is mutatja, hogy az adóelvonás kivérezteti a városokat, miközben az újraelosztás politikailag vezérelt.
Székesfehérvár polgármestere szerint városa bajban lenne, ha hasonló elvonásban részesülne.
A kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét, elvonva az atomerőműtől származó iparűzési adót.
A Duna túlpartjáról a fideszes kalocsai polgármester máris bejelentkezett az atomerőmű hatmilliárdos adóbefizetésére.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke már több olyan jelet is lát, ami a helyi adók megszüntetésére utal.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
Van, aki működési zavaroktól tart, más csak vállat von a helyi iparűzési adó megfelezésének esetleges meghosszabbítása esetén, amelyről pénteken beszélt Parragh László kamarai elnök. A magát egyre több területen kompetensnek érző elnök az adónem teljes átalakítására vonatkozó felvetésével kapcsolatban már ellenzéki és kormánypárti városvezetők is egyetértenek, mert a probléma valós, de szerintük az arra adott javaslat pontatlan, és az önkormányzati feladatok és finanszírozás ismeretének hiányáról tanúskodik.
Az MKIK-elnök szerint igazságtalan a rendszer, a helyi iparűzési adó megfelezése pedig „pozitív tapasztalatokat” hozott.
Fürjes Balázs rendkívül határozottan kommunikált, mégis ő nehezményezte a hangnemet a a XV. kerülettel zajlott egyeztetésen, ahol a kormányzati elvonásokkal kapcsolatos kompenzáció volt a téma. A megbeszélés egy ponton majdnem megszakadt, de végül enyhült a feszültség. Az államtitkár csak annyit ígért, hogy áttekintik és a kormány elé viszik a kéréseket. A következő felvonás április végén jön.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara azt kéri, ne szedjék be az adót azoktól, akiknek a cége önhibáján kívül, a járvány miatt került nehéz helyzetbe.
Kiderült, mennyi helyi iparűzési adóbevételtől esik el a főváros, miután a vállalkozásoknak elég csak az adó felét megfizetni.
A testület szerint megfelel az uniós feltételeknek az a program, amely a kis- és középvállalkozásoknak hivatott segítséget nyújtani és likviditást biztosítani a koronavírus-válság hatásainak enyhítése érdekében.
A kormány nem hagyná, hogy az önkormányzatok hitellel pótolják az iparűzési adót, amit idén év végén nem fizetnek majd be a cégek.
Egy újabb adókivetési lehetőséget vesznek el az önkormányzatoktól, és törvénybe írják, hogy a helyi iparűzési adót tilos lesz a hivatali dolgozók bérére költeni.
